A tanyai villamos hálózat jellemző hibái

A lakóháztól a melléképületekig futó kábelek adják a tanyai hibák nagy részét. A földkábelt egy kerítésoszlop helye, egy vízvezeték-árok vagy egy tereprendezés könnyen megsérti, és ha a javítás szigetelőszalaggal, kötődoboz nélkül történt, a toldás a nedves talajban évek alatt elveszíti a szigetelését.

A légvezeték más módon öregszik. A szigetelés a napon kirepedezik, a tartók rozsdásodnak, a fák ágai súrolják a vezetéket. A falon átvezetett szakasz a beázó résben a leggyakoribb hibapont.

• szigetelőszalaggal toldott földkábel, kötődoboz nélkül
• a földbe fektetett, földkábelnek nem való vezeték
• repedezett szigetelésű légvezeték a fák között
• falon átvezetett vezeték védőcső nélkül

A tanyákon a védelem gyakran saját földelőszondára épül. Előfordul, hogy a lakóháznak van szondája, a melléképületeknek nincs, vagy fordítva. Az is gyakori, hogy egy melléképület védővezetője sehova nem csatlakozik, mert a bekötést a legutóbbi átépítéskor elhagyták.

A földelés állapotát csak mérés mutatja meg. A szondát a vizsgálati összekötőnél leválasztjuk, és földelésmérővel mérjük. Ha az érték túl nagy, a minősítő iratba hibaként kerül, határidővel.

Az ólakban, az istállóban és a nyári konyhában a szerelvények más igénybevételt kapnak, mint a lakóházban. A pára, az ammónia, a por és a mosóvíz a lakásba szánt dugaljakat és kapcsolókat néhány év alatt tönkreteszi. A kötések oxidálódnak, a dobozok megtelnek porral.

A vizsgálatnál ezeket a szerelvényeket külön megnézzük, és ha a védettségük nem felel meg a helyiség igénybevételének, a hibalistába kerülnek. Az állattartó helyiségeknél a kiegészítő egyenpotenciálra hozást is ellenőrizzük.