Hogyan olvassa a minősítő iratot

A vastagabb dokumentum, a mérési jegyzőkönyv, körönként mutatja a mért és a megengedett értéket. A vékonyabb, a minősítő irat ennek a kivonata, és tartalmát jogszabály rögzíti: szerepelnie kell benne a vizsgált berendezésnek és a vizsgálat határának, a felülvizsgáló nevének és képesítésének, a vizsgálat okának és dátumának, a minősítésnek és a hibák listájának.

• a vizsgált berendezés és a vizsgálat határa
• a felülvizsgáló neve, képesítése
• a vizsgálat oka és időpontja
• a minősítés: megfelel vagy nem felel meg
• a hibák listája csoportosítva, határidőkkel
• melléklet: a mért értékek, dátum és aláírás

A szabályzat 1.14. pontja a hibákat aszerint választja szét, mennyire sürgősek. A közvetlenül veszélyes hibánál a hibás részt le kell választani, és csak a javítás után, egy újabb vizsgálat eredménye alapján szabad visszakapcsolni. A soron kívül javítandó hibára a felülvizsgáló határidőt ad. Ha a határidőig a javítás elmarad, azon a napon a hibás részt áramtalanítani kell.

A soron kívüli hibák határideje az iratban dátummal szerepel. Ha több hiba van, a határidők eltérhetnek. A javítási ajánlatunkat úgy állítjuk össze, hogy a legkorábbi határidejű hibák kerüljenek előre.

A javítás után az érintett köröket újramérjük, és új minősítő iratot adunk, amely a kijavított állapotot rögzíti. Eladásnál és munkahelyen ez az irat igazolja, hogy a hiba megszűnt.

A felülvizsgáló a vizsgálat idején érvényes módszerekkel mér, a berendezés minősítése viszont a létesítéskori követelményekhez igazodik. Egy évtizedekkel ezelőtt szerelt, de ép hálózat ezért nem kap hibás minősítést csak azért, mert ma másként szerelnék.

Ami viszont a létesítéskor is hiba volt, vagy azóta vált veszélyessé, az a hibalistába kerül: hiányzó védővezető, megégett kötés, sérült szigetelés, áthidalt biztosító.